~Castiel szemszoge~
Itt ul az olemben. Gyonyoru tengerkek szemeivel kivancsian nezz ram. Szivem ver. Nem tudom mi van. Farkam felal. Ez ertheto. Levegot akaratomon kivul is gyorsan veszem. Fura erzeseim vannak. Arca kezeim kozott van. Megtehetnem. Megcsokolhatnam. Erzem, szaporan lelegzik. Hinaru hirtelen mint egy macska aki megunja a dedelgetest, villamsebesseggel kiugrott az olembol es felszaladt a lepcson.
-Jo ejt-hallottam mielott bevagta az ajtot.
Tanacstalanul ultem a kanapen. Ez meg egyszer sem fordult elo ha egy lany az olembe ult. Ezert is erdekel o ennyire. O mas. Mas mint a tobbi. Demon ertetlenul ram nezett.
-Megszerzem.

~bocsi hogy itt ugralok a szempontok kozott csak maskepp nem tudtam kifejezni az egymas irant erzett,bizonytalan erzeseiket ( ˘ ³˘)❤
Csok puszi
Hinaru szemszoge~

Fejemre huztam a parnamat. Uram isten,mi a fene volt ez? Majdnem megcsokoltam. Vajon jo lett volna? O miert nezett ugy ram? Ahhj basszus nemtudom mi van. Nem tudom mit erzek. Vagy mit gondolok rola. Barcsak itt lenne most anya. O bolcs az ilyen helyzetekben. Nem tudom mi legyen. Vagy mi lesz ez utan. Orulnek neki ha osszejonnenk? Hogy jonnenk mar ossze? Par hete ismerem..Annyit gondolkodtam fejemre huzott parnaval,meg szepen bealudtam.

~ismet Castiel (ﾉ*ﾟｰﾟ)ﾉ ~

Kopogasra keszen alltam az ajtaja elott. A rohadt eletbe. Benyitottam minden mindegy alapon. Ha alszik kopogasommal csak felebresztenem,ha ebren van ugy is hozzam vag egy parnat mielott belepnek. Kinyitva az ajtot Hina magzatpozban, osszegombolyodve fekudt arccal felem. Alszik. Kisimitottam egy tincset az arcabol. Takarojat felhajtva befekudtem melle mire mocorogni kezdett. Azthittem meg fog fordulni,mikor kozelebb huzodva hozzam bujt. Arcat mellkasomba furta es ott akkor semmi mast nem akartam csak ot. Labat felhuzta,majd enyeimen pihentette. Atoleltem,majd behunytam szemeim.
Legközelebb arra ébredtem, hogy valaki mocorog alattam.
Mint amikor egy macska dorgolodzik hozzad bar mikor szemeim kinyitottam torpet lattam ahogy ismetelten mocorogni kezd. Az ido del korul jart,o pedig meg mindig bekesen szuszog itt mellettem. Probalt megfordulni de kezeimtol nem igazan tudott. Gondoltam hamarosan felfog ebredni. Szemeimet behunytam,kivancsi voltam mit fog reagalni. Ereztem ahogy megdermed karjaimban.
Arca meg mindig meztelen mellkasomon foglalt helyet,igy tisztan kiveheto volt mikor pislogott parat. Ovatosan felemelte kezemet mire en szandekosan megmozdultam. Szamitottam ra hogy nem akar felebreszteni igy nem csodalom,hogy azonnan visszahelyezte oda ahol volt. Elmosolyodtam.
-Hulye. Te nem is alszol-suttogta mire fel szememet kinyitottam. Zavartan nezett ram,szokesbarna haja szanaszet allt. Nem erre szamitottam. Azt hittem legjobb esetben tokon rug,esetleg lelok az agyrol. De o csak fekudt mellettem nyugodtan annak ellenere hogy tudta nelkul fekudtem be melle.
-Mostmar biztos nem-valaszoltam feloldalas mosolyra huzva a szam.
-Mit csinalsz?-kerdezte.
-Fekszem. Miert minek latszik?
-Ugy ertem miert mellettem?
Erre nemtudtam mit mondani. Miert fekudtem be melle? Erre igazabol en sem tudom meg a valaszt.